Szeretsz?
Nagyszerű.

Utálsz?
Még jobb.

Csúnya vagyok?
Ne nézz rám.

Nem ismersz?
Ne ítélj el.

Azt hiszed ismersz?
Fogalmad sincs róla. 

 

Hogy én ki vagyok? Aki te sose leszel!

 

Bárcsak olyan lennél mint egy lufi! Elszállnál a f@szba!

 

Néhány ember olyan mint az enter. Minden mondat után leütném.

 

Apu, most húzz ide egy széket,
Mesélek neked valami szépet. 
Kérlek ne szólj bele, ne ordíts,
Kérlek hátat ne fordíts.
Volt egy kislány, aki boldogan játszott,
Kabátodat rá adtad, amikor fázott.
Homokozóban megette a homokot, 
Nem érték soha az élettől pofonok.
Ahogy múlt az idő, elmúlt a varázs,
Lelkében már nem maradt parázs.
Ordítottál vele, hangosan, mérgesen,
Dühös voltál rá-elárulom, tévesen.
Ez a lány semmi rosszatt nem tett, miért törted le a szárnyait?
Miért szóltad le neki legvadabb álmait?
Apu kérlek értsd meg, ez a lány csak szeretetre vágyott,
Kétségbeesetten kergetett egymillió álmot.
Apu, ez a lány semmit nem tett, én előre szóltam,
És ami a legszomorúbb az egészben: Ez a lány én voltam.

 

Jól vagy? 

szomorú vagyok, fáj, hiányzik, elegem van, ideges vagyok, nem tudok aludni, minden nap sírok

-Igen.

 

Azt hittem, páncélos lovag. De kiderült, hogy csak egy alufóliába csomagolt gyökér.

 

Úrinő vagyok, aki néha geci csúnyán beszél

 

 

 

 

Oldal: Flegma
A boldogsághoz nem vezet út. Az út maga a boldogság! - © 2008 - 2025 - idezetnkd.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat